2014. június 23., hétfő

Hamburger

Mi tagadás, én imádom a hamburgert. Ki nem állhatom, mikor leszólják ezt az ételt, ugyan mi lenne rossz a finom zsemlében húspogácsával, salátával, esetleg pikáns szósszal? Nyilván nem ennék ilyet minden nap, sőt, minden héten sem, és hát nem hiszem, hogy a gyorséttermi vagy utcai büfés változat lenne a csúcs a kategóriában, de egy házi hamburger, amiben minden sk. készül, nálunk előkelő helyet foglal el a kedvenc ételek toplistáján. És hát sajnos azzal sem kecsegtetek senkit, hogy a lenti recept alapján gyorskaját fog összedobni, mert bizony a zsemle és a húspogácsa elkészítése kimondottan időigényes. Munka viszont nincs vele nagyon sok, és garantáltan megnyaljuk a tíz ujjunkat utána...


A zsemle Limara receptje alapján készül, csak néhány dologgal egészíteném ki. Én a liszt felét lecserélten tk. tönkölylisztre, ezért kb. 2 evőkanál vízzel megtoldottam a folyadékot, és fél dkg-mal több élesztőt használtam. Mindenképpen várjuk meg, míg a zsemlék a duplájukra kelnek, mielőtt a sütőbe rakjuk, én már voltam türelmetlen, és hát ez tömör, aprócska zsemléket eredményezett...



A húspogácsára biztos sokaknak van jól bevált receptje. Én ezúttal ezt a receptet használtam, de még keresem az igazit... A pogácsákat én sütőzacskóban a sütőben sütöttem ki, fasírtot is mindig így sütök. Ezzel kapcsolatban egy fontos tanácsom van, nagyon nagy pogácsákat csináljunk, jó tenyérnyieket, mert rettentően összesül.

Amitől nálunk nagy kedvenccé lépett elő, az a szósz. Ettől igazi amerikai feelingje lesz a hamburgerünknek. Ha jól emlékszem, Fűszeres Esztertől származik a recept.

Hozzávalók:

  • 1 csésze (cup) majonéz
  • 1/3 csésze ketchup
  • 1/3 csésze aprított hagyma
  • 1/3 rész aprított csemegeuborka
  • kb. 2 teáskanál méz
  • kb. 2 teáskanál fehérbor ecet
  • só, bors

Ezeket jól elkeverjük.

Már csak az összeállítás van hátra, ami nem tréfadolog! A férjem vacsorára is ezt akart enni, én azonban pici fiúnkat altattam éppen, ezért mondtam neki, hogy rakja össze magának, én úgysem akarok már enni. Odáig jutott, hogy elvágta a zsemlét, aztán tanácstalanul azt mondta, inkább megvárlak... És hát tényleg, ez szakértelmet igényel, különben elázik a zsemle, ami rémes! Tehát: elvágjuk a zsemlét, rakunk az aljára jégsalátalevelet, erre jöhet a szósz (hogy ne ázzon el a zsemle), erre a húspogácsa, egy-két vékony szelet paradicsom, megint szósz, majd egy szelet sajt (hogy ne ázzon el a zsemle), aztán jöhet a zsemle teteje, és kész! :-)

2014. június 7., szombat

Baconos aszalt szilvás csirkemáj

Ez az étel tipikusan a "ronda, de finom" kategóriába tartozik. Szerintem a májas ételeket nem egyszerű ínycsiklandozóan tálalni, de fotózni sem, nekem legalább is még soha nem sikerült. Szeretni viszon szeretem, vagyis a csirkemájat szeretem, a disznómájat nem, és hát a kacsa- vagy libamáj sajnos nem nagyon kerül nálunk asztalra.
Mivel olcsó és gyorsan elkészíthető, elég gyakran készítek csirkemájas ételt, ami általában hagymán vagy pörköltalapon megpirított, átsütött májat jelent, tarhonyával tálalva. A lenti recept szerint viszont a máj igazi ínyencfalat lesz, nálunk akár különleges alkalmakkor is szóba jöhet. Tekintettel a bacon árára, sajnos az olcsó mivoltát is elveszíti, de gyorsan elkészíthető és nagyon finom, mindenképpen megéri kipróbálni.



Hozzávalók:

  • 1 cs. (fél kg) csirkemáj
  • 20 dkg szeletelt füstölt bacon (nem a főtt!)
  • kb. 10 dkg aszalt szilva
  • só, bors

A felengedett májat sózzuk, borsozzuk. Minden májdarab egyik felére egy aszalt szilvát helyezünk, a másik felét ráhajtjuk és egy-két szelet baconba ügyesen becsomagoljuk. Fogpiszkával megtűzzük, és sütőpapírral bélelt tepsiben 200 fokon pirosra sütjük.
Bármilyen körettel tálalhatjuk, akár puha, friss fehér kenyérrel is, de én elhessegetem az ilyen gondolatokat, és kuszkuszt meg salátát raktam mellé...

2014. június 2., hétfő

Epertorta light

Néhány hete egészen komolyan veszem a fogyókúrát, vagyis hogy helyesen fogalmazzak, az életmódváltást. Sokkal kevesebbet eszem, és odafigyelek arra, hogy mit. Ennek jegyében sajnos jó néhány kedvenc ételféleséget száműztem az étrendünkből. Minden tiltólistán van, amiben cukor vagy fehér liszt van. Az édességekről azonban teljesen nem akarok lemondani, ezért igyekszem néhány karcsúságbarát süteményt kreálni. Ezt a tortát a blogon szereplő szedertorta és az epermisu ihlette, és mondhatom, nagyon finom lett. Bátran fel merném tálalni nem diétázó vendégeknek is.
Csak zárójelben jegyzem meg, ahhoz rendkívüli akaraterő és fegyelmezettség szükséges, hogy az idei eperszezonban lemondjak az igazi epermisuról és a New York-i sajttortáról...



Hozzávalók:
 a piskótához: 
  • 4 tojás
  • 2 evőkanál teljes kiőrlésű liszt
  • 4 evőkanál zabkorpa
  • 2 teáskanál folyékony édesítő
  • csipet só
  • 1 citrom reszelt héja
  • egy csipet sütőpor
  • pici vaj a formát kikenni
 a piskótát megkenni
  • 2-3 evőkanál eper v. ribizli lekvár (cukormentes)
  • fél citrom leve
a krémhez:
  • 30 dkg eper összeturmixolva
  • 30 dkg görög joghurt (a natúr, zsíros joghurt, nem az idióta görög istenes reklámos, ízesített,cukrozott!)
  • 2 dl tejszín
  • 1 cs expressz zselatin
  • édesítő ízlés szerint
  • 10 dkg fehér csoki (nagyon szigorú diétánál elhagyható)

néhány szem eper a díszítéshez

A tésztához egy 26 cm átmérőjű tortaforma alját kibéleljük sütőpapírral, oldalát vajjal kikenjük. Kemény habbá verjük a tojásfehérjét, kikeverjük a tojássárgáját az édesítővel és a citromhéjjal. Ezután fakanállal beledolgozzuk a lisztet, zabkorpát, sütőport, tojáshabot. 180 fokon kb. 15 perc alatt megsütjük.

A krémhez gőz felett felolvasztjuk a fehér csokit. (Két-három kockát rakjunk félre a díszítéshez.) A tejszínt habbá verjük (szilárd legyen, de ne túl kemény). Az összetört epret elkeverjük a joghurttal, hozzáadjuk a felolvadt csokit, majd a tejszínhabot és a zselatinport. Ízlés szerint édesítjük.
Ráigazítjuk a tésztára a tortagyűrűt, és ráöntjük a krémet. Egy éjszakára hűtőbe tesszük.

Eperrel és reszelt fehér csokival díszítjük.






2014. május 21., szerda

Kaporleves

Nagyon egyszerű, olcsó és finom. Jó pár évvel ezelőtt vendégségben kóstoltam ezt a levest, és már akkor nagyon ízlett, aztán feledésbe merült. Aztán amikor beszereztem két erdélyi szakácskönyvet is, - pontosabban a korábban már emlegetett Erdélyi Konyha Kalendáriumokat, amelyek gyakorlatilag komoly szakácskönyvek fillérekért -, és mindkettőben szerepelt, újra eszembe jutott, nekem is főznöm kellene ilyet. Mivel kimondottan szezonális étel, vagyis ki kell várni a kaporszezont, rendszerint ősszel és tavasszal jut eszembe. De valamiért a mi kertünkben nem igazán szeret a kapor, és ehhez kimondottan sok kell, ezért nem mondanám, hogy gyakori étel nálunk. Tavaly ősszel és most viszont kaptam egy óriási csokor kaprot, így semmi nem állt az útjába, hogy kaporlevest főzzek. 


Hozzávalók:

egy nagy csokor kapor
kevés olaj
6 dl víz
2 dl tej
bors
1 leveskocka
szűk 1 dl tejszín
1 citrom leve

a tálaláshoz főtt tojás karikák

A kaporleveleket a vastagabb szárakról lecsipkedjük. Nem kell nagyon szöszölni vele, de én a vastag, rostos szárakat nem szeretem egyetlen fűszernövényen sem. Megmértem, nekem 7 dkg volt maga a kaporlevél. A leveleket kevés olajon megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, kicsit átpirítjuk. Felöntjük a víz egy részével, mikor besűrűsödik, hozzáadjuk a többi vizet és a tejet, valamint a leveskockát és a borsot. Só valószínűleg nem kell bele, a leveskocka elég sós. Kb. 10 percig forraljuk (kifuthat a tej miatt!), botmixerrel kicsit átkeverjük, de ne legyen teljesen egynemű. Hozzáadjuk a tejszínt, újraforrásig főzzük, majd belefacsarjuk a citrom levét. Főt tojással tálaljuk.

Tavaly ősszel hagyományos módon készítettem: nem turmixoltam le, és tejfölt kevertem bele a végén, amit előtte egy kevés forró levessel elkevertem. Ilyenkor elég bele egy fél citrom leve is, ennek hiányában egy teáskanál fehérborecet.


2014. április 15., kedd

Húsvéti nyuszi pogácsa

Villámrecept következik... Egy-két hete a fb-on többször szembe jött velem ez a jópofa nyuszi forma. Recept nem mindig volt hozzá, a formázás viszont nagyon egyszerűnek látszott. Kalács-briós-kelt tészta mániás lévén először mindenképpen kelt tésztában gondolkodtam, de aztán rájöttem, hogy valószínűleg sütés közben kimennének formájukból a nyuszik. Aztán meg édes tésztát szerettem volna, de ezt is elvetettem, maradt az egyik helyen ajánlott túrós pogácsa tészta.
Hát..., nem lett olyan szép, bármilyen egyszerűnek tűnt a formázás, de aranyos, a kisfiam szerintem jövő ilyenkor nagyon fogja már szeretni. Frissen pedig kifejezetten eteti magát.


Hozzávalók:

  • 25 dkg túró
  • 25 dkg hideg margarin
  • 25 dkg liszt
 tojássárgája a tetejét lekenni

A fentieket késes robotgépben tésztává dolgoztam. Ezt a masinát karácsonyra kaptam, imádom! A keksz-, linzer-, pitetészta hozzávalóit csak belerakom, egy gombnyomás, és egy-két perc múlva kiveszem a tésztagombócot, lehet formázni és sütni. Természetesen lehet kézzel is gyúrni, ilyenkor érdemes a margarint almareszelőn lereszelni.
A tésztából diónyi gombócokat formázunk, kissé hosszúkásra alakítjuk. A füleket ollóval vágjuk a tésztagombócba, saslikpálcával pedig szemeket szúrunk bele. 
 Kevés vízzel elkevert tojássárgával lekenjük, 200 fokon kb. 15 perc alatt megsütjük.

A formázáshoz segítség pl. itt.

2014. március 27., csütörtök

Sonkás sajtos papucs

Sajnos imádjuk az ilyen péksüteményeket. Amikor elolvastam a receptet, rögtön tudtam, hogy ezt ki fogom próbálni. Ami egy kicsit megrémített, hogy a hozzávalók közt sertészsír szerepelt. Én nem használok sem főzéshez, sem sütéshez, szerintem még életem során soha nem is vettem sertészsírt. De mostanában úgy látom, egyrészt változik megítélése, már nem tekintik a világ legegészségtelenebb alapanyagának, másrészt több helyen is olvastam, hogy a tészta omlósabb, finomabb lesz tőle. Így hát vettem egy fél kilót, és zsírral készültek a papucsok! Nem bántam meg, valóban remek lett a tészta. Nem mondom, hogy ezentúl nyakra-főre zsírt használok, de a maradék biztos nem fog megromlani nálunk.
A receptem egyébként nem változtattam, csak én házi főtt sonkát használtam bolti helyett. Ha így teszünk, a tésztába kevesebb só is elég, a töltelékbe pedig egyáltalán nem kell.


Hozzávalók a tésztához:

  • 50 dkg sima liszt
  • 15 dkg zsír
  • 3 dkg friss élesztő
  • 3 dl langyos tej
  • 1 evőkanál kristálycukor
  • 2 teáskanál só
A töltelékhez:
  • 10-15 dkg sonka
  • 2 dl tejföl
  • 10 dkg reszelt sajt
  • 1 kisebb fej vöröshagyma
  • só és bors ízlés szerint
+ a tetejére 1tojássárgája kevés tejjel elkeverve

A tészta hozzávalóit kenyérsütő gépben dagasztjuk, kelesztjük.
A töltelékhez apróra vágjuk a sonkát és a megtisztított hagymát, majzd összekeverjük a tejföllel és a reszelt sajttal, ízesítjük sóval, őrölt borssal.
A megkelt tésztát téglalap alakúra nyújtjuk kb. 5 mm vastagra, majd egyenlő négyzetekre vágjuk. Mindegyik közepére teszünk tölteléket és a két szélét összecsípjük: Jó erősen, különben szétnyílik, mint ahogy nekem is. Sütőpapíros tepsire tesszük egymástól picit távolabb, tetejét lekenjük a felvert tojássárgával.
4. Előmelegített 180 fokos lsütőben kb. 20-25percig sütjük, de az idő függ attól is, mekkora papucsokat csináltunk. Nekem jó nagyok voltak, kellett ennyi idő.
A zsírtól jellegzetes íze lett, de nagyon finom, kimondottan eteti magát.


Recept eredetije itt

2014. február 24., hétfő

Franciakrémes

Na ez az igazi hedonizmus! Otthon előállítani egy nagy tálca franciakrémest, aztán befalni... Igazság szerint úgy történt a dolog, hogy régóta szemeztem ezzel a recepttel Mohánál, vettem is egy kapcsos oldalú szögletes tortaformát, aztán meg mégsem csináltam meg, mert a forma óriásinak tűnt. Féltem, hogy a krém kevés lesz bele, és lapos, csúnya lesz a krémes. A múlt héten azonban volt az Aldiban állítható tortakeret, rögtön lecsaptam rá, mondván, itt az alkalom, hogy magas krémmel tetszőleges méretű sütiket gyártsak. Aztán itthon kibontva a dobozt szembesültem vele, hogy a) kicsit gagyi a termék, pl. az összetartó kapcsok belenyomódnak majd a krémbe és instabil az egész, b) nem is lehet olyan nagyon kicsire összecsúsztatni. Kedves férjem pedig megkérdezte, hogy ilyenért miért is kell pénzt adni, ezt ő ingyen összeütötte volna. Na ezt könnyen leszereltem, Hofi és Csehov után szabadon: "de nem ütötted össze, Apus!". És csak azért is nekiláttam a franciakrémesnek. Végső soron a forma várakozáson felül teljesített, ruhacsipeszekkel fogtam össze, nehogy a krém szétnyomja., Moha receptje remek volt, csak a mázzal nem voltam teljesen elégedett, kicsit ikrás lett. Legközelebb tovább főzöm, és sütibe még mehet több krém. A receptet ennek megfelelően írom le. 
Mindenesetre egy-két napig lehet nálam krémesért jelentkezni.


Hozzávalók: (16 nagy krémes)

1 cs. mirelit leveles tészta

A krémhez:
8 tojás
8 dl tej
10 dkg liszt
1 rúd vanília (vagy kevés vanília aroma)
2 dkg zselatinpor
25 dkg cukor

4 dl növényi tejszín

A mázhoz:
20 dkg porcukor
1 mokkáskanál nescafe
5 evőkanál tej (bár talán legközelebb vízzel csinálom)

A leveles tésztából két, kb 28 X 28 cm-es lapot nyújtunk, előmelegített sütőben 200 fokon kb. 10-12 perc alatt kisütjük Hűlni hagyjuk, egyiket a tepsi aljába készítjük, és ráigazítjuk a keretet.
A krémhez a tojásfehérjéket kemény habbá verjük, hozzáadva a fele cukrot is.
A tojássárgákat a másik fele cukorral, liszttel és kb. 2 dl tejjel kikeverjük. A többi tejet a vaníliarúd kikapart belsejével feltesszük főni. Ha forró, akkor vékony sugárban a tojássárgához öntjük, visszatesszük a tűzre és kézi habverővel folyamatosan keverve kis lángon besűrítjük.

A zselatint feloldjuk néhány kanál vízben és a forró krémbe keverjük, majd hozzáadjuk a fehérjehabot is. Óvatosan, de alaposan átkeverem és a tepsiben levő lapra öntjük. Mehet a hűtőbe egy éjszakára megszilárdulni.
A mázhoz a kávét feloldjuk a tejben és a 20 dkg porcukrot hozzáadva kis lángon keverjük, míg feloldódik. Belekeverjüka vajat és gyorsan a másik lap alsó, simább felére kenjük.
Fűrészes élű késsel felkockázzuk és hagyjuk kihűlni.
Másnap a tejszínből kemény habot verünk, elkenjük a krém tetején és rátesszükm a felkockázott tetőt. Ennek mentén szeleteljük.






2014. február 15., szombat

Halas olívás kövön sült pizza

Az alábbi pizza férjem nagy kedvence. Általában jobban szeretjük a besamel mártásos pizzát a paradicsomosnál, ő rajong a halért, és mindketten a vékony, ropogós tésztát kedveljük. Bár már jó ideje van pizzakövem, amit egy kézműves vásárban megismert fazekassal gyártattam le, most először voltam maradéktalanul elégedett a rajta sült tésztával. A pizzakőnek az a jelentősége, hogy porózus, a tészta nedvességét felszívja, így az könnyen ropogósra sül. Ennyi idő után arra is rájöttem, hogy a kőnek valóban nagyon forrónak kell lennie. Így egyrészt nem ragad rá a tészta (a kukoricadarás szórás csak afféle biztonsági öv), másrészt ekkor működik a kő fenti funkciója.



Hozzávalók:
a tésztához
  • 30 dkg liszt (nálam most tönkölyliszt)
  • 180 ml víz
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 teáskanál só
  • 12 g élesztő
  • 1 evőkanál olívaolaj

kevés kukoricadara a pizzakő szórásához

a feltéthez
  • 2 dkg vaj
  • 2 dkg liszt
  • 2 dl tej
  • 3 evőkanál tejföl
  • 1 heringfilé konzerv
  • 1 marék olajbogyó
  • 1 darabka póréhagyma
  • kevés citromlé
  • só, bors, fokhagyma, oregánó
  • kb. 10 dkg sajt

A tészta hozzávalóiból kenyérsütő gép dagasztó programján tésztát dagasztunk. A kikapcsolt gépben duplájára kelesztjük.
Közben a sütőt a pizzakővel együtt maximum hőfokra (230 fok) felmelegítjük. Nagyon fontos, hogy a pizzakő is jól átforrósodjon.
A vajból, lisztből, tejből besamelt főzünk, fűszerezzük. Hozzákeverjük a tejfölt. A hagymát felszeljük, a halat leszűrjük, kisebb darabokra szedjük. Az olajbogyókat félbe vágjuk.
A tésztát kinyújtjuk. A forró pizzakövet óvatosan kiemeljük a sütőből, megszórjuk kukoricadarával. Ráigazítjuk a tésztát, a tejfölös besamellel megkenjük. Elrendezzük rajta a hagymát, haldarabokat, olajbogyót, a halra kevés citromlét csöpögtetünk. A sajtot ráforgácsoljuk (ne reszeljük!), és visszadugjuk a sütőbe. Kb. 15 perc alatt piros-ropogósra sütjük.

2014. február 14., péntek

"Pimasz" csokoládékrém szezámmagos karamell lapocskákkal

Valentin napi desszertnek készült. Szerintem már a képből is látszik, nincs mit mondani róla, csak azt, hogy mesés!...


Hozzávalók:
(3 nagy vagy 4 kisebb adag)

125 g étcsokoládé (min. 70 % kakaóval)
3 dkg vaj
1 tojás
1 teáskanál méz
1 löttyintés mandulalikőr (vagy más alkohol)
2 dl tejszín

A karamelllapokhoz:

10 dkg cukor
2 evőkanál víz
4 dkg szezámmag
pici olaj

A karamell lapokhoz egy tepsit kibélelünk alufóliával és vékonyan kiolajozunk.  A cukrot és a vizet elkeverjük, és nagy lángon világos színű karamellt készítünk. Beleszórjuk a szezámmagot, és együtt sötét aranyszínűre pirítjuk. Legyünk résen, ilyenkor már könnyen megég és keserű lesz! Az olajos alufóliára öntjük, gyors mozdulatokkal igyekszünk elsimítani, és hűlni hagyjuk. Legyünk nagyon óvatosak, a karamell iszonyúan forró! Eszünkbe ne jusson belenyúlni, vagy lenyalni a kanalat!

A csokit gőz felett a vajjal felolvasztjuk. Lazán felverjük a tejszínhabot, ne legyen kemény! A tojást a mézzel és a likőrrel szintén habosra verjük. Összedolgozzuk a csokival és a tejszínnel. Kis tálkákba adagoljuk. A karamellt lapocskákra tördeljük, és a krémbe szúrjuk. Tálalás előtt legalább 1 órát hűtőben tartjuk.


(Jamie Oliver receptje)

2014. február 8., szombat

Nutellás (kakaós) turbán

A recept kedvenc gasztroblogomról származik. Nagyon mutatós, finom péksüti, és bár kicsit macerásabb a formázása, mint a sima kakaós csigának, megéri a fáradtságot. Viszont azt tapasztaltam, hogy sütés közben a mogyorókrém elveszíti jellegzetes mogyorós ízét, szerintem sima cukros-kakaós töltelékkel ugyanígy működik.


Hozzávalók:
a tésztához:
  •  30 dkg liszt
  •  5 dkg puha vaj
  •  1,5 dl langyos tej
  •  1 evőkanál cukor
  •  1 csomag vaníliás cukor
  •  1 tojássárgája
  • 1-1,5 dkg friss élesztő
mogyorókrém

A tetejére:
  • 1 tojássárgája
  • 1 evőkanál tej
  • csipet cukor
A tésztát kenyérsütőgépben dagasztjuk, majd duplájára kelesztjük. A megkelt tésztát 6 egyenlő részre osztjuk, egyenként kinyújtjuk ovális alakúra (kb. 3 mm vastagra), megkenjük a mogyorókrémmel. Átlósan csíkokat vágunk bele, a hosszanti oldaláról feltekerjük, majd turbánokat csavarunk/formázunk belőle.
Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk, a tetejét lekenjük a tojás, tej, cukor keverékével, majd előmelegített 180 fokos sütőben kb. 10-12 percig sütjük. 
Eredeti recept itt, ahol találunk fázisfotókat is a formázáshoz .


2014. február 7., péntek

Brokkolis rakott puliszka

Mint a legtöbb embernek, aki imád sütni-főzni, nekem is van egy csomó szakácskönyvem. Az már más kérdés, hogy jó néhány olyan van közte, ami inkább olvasmány, idáig még egyetlen benne szereplő ételt sem készítettem el, vagy esetleg egyet-kettőt. Aztán van néhány kedvenc könyv, ezeket gyakran használom, de inkább hétvégén vagy különleges alkalmakkor főzök belőle. Most viszont az újságos standon megakadt a szemem az Erdélyi Konyha Kalendáriumán. Belelapoztam, és rögtön láttam, ez azon ritka receptgyűjtemények egyike, amiből a hétköznapi ebédekhez-vacsorákhoz lehet ötletet meríteni. Az erdélyi konyha számomra azért is vonzó, mert kimondottan olcsó, hétköznapi alapanyagokból képes nagyon finomat főzni. Az alábbi recept a fenti (egyébként szintén nagyon baráti árú) könyvből származik, kevés változtatással, és bár idáig nem voltam puliszka rajongó, ezt a fogást felveszem a gyakran készítendők listájára.


Hozzávalók:

  • 1 fej brokkoli
  • kevés olaj
  • 12,5 dkg kukoricadara
  • 2,5 dl tej
  • 1 evőkanál vaj
  • só, bors
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 cs. (12,5 dkg) juhtúró
  • 1 tojás
  • 2 dl tejföl
  • 5 dkg reszelt sajt
A rózsáira szedett brokkolit gőzön megpároljuk vagy enyhén sós vízben megfőzzük, de vigyázzunk, ne főzzük túl! A darát a tej és ugyanennyi víz keverékében kevés sóval megfőzzük. Hozzákeverjük a vajat, és egy olajjal kikent tűzálló tálba simítjuk. Teljesen kihűtjük. Rákenjük-morzsoljuk a juhtúrót, kirakjuk a brokkolirózsákkal. A tejfölt kevés sóval, borssal, zúzott fokhagymával és a tojással elkeverjük, a brokkolira öntjük. Megszórjuk a reszelt sajttal, 200 fokon pirosra sütjük.



2014. január 13., hétfő

Szőlős almás szárzellersaláta

A sok szénhidrátbomba után ez most tényleg egy szuper egészséges étel, de ennek ellenére nagyon finom. A férjemmel simán el tudjuk tüntetni az eredetileg 4 főre szóló adagot. Bevallom, a híres Waldorf saláta, ami ugye zeller, alma és dió, nekem egyáltalán nem jön be. A szárzeller viszont egészen más, nem olyan erősen, de azért jellegzetesen zellerízű, viszont a zellergumóval ellentétben lédús és ropogós, és szerencsére már a mi kisvárosunkban is stabilan kapható. Az almával, dióval, sajttal csodásan összeillik, a szőlő pedig hab a tortán...



Hozzávalók:
  • 1 kisebb szárzeller (kb. 6-8 rúd, a belül levő rudak általában zsengébbek)
  • 2 alma
  • 1 marék dióbél
  • 1 kisebb fürt szőlő
  • 1 kisebb camembert sajt (125 g)

Az öntethez:
  • 1 dl natúr joghurt
  • 4 evőkanál majonéz
  • 2 evőkanál száraz fehérbor v. 1 teáskanál fehérborecet
  • só, bors
  • 1 evőkanál aprított snidling (nekem most nem volt)
Az alma magházát kivágjuk, felkockázzuk. A szárzellert és a sajtot szintén felvágjuk kockákra, ha nagy szemű szőlőnk van, a szőlőszemeket is érdemes félbevágni. A diót száraz serpenyőben megpirítjuk. Mindezeket egy tálba rétegezzük. Az öntet hozzávalóit jól elkeverjük, és meglocsoljuk vele a salátát.

(A recept Lajos Mari salátáskönyvéből való, némi változtatással.)



2014. január 9., csütörtök

Csokis pöfeteg

Az adventi időszak óta súlyos keksz készítési mániában szenvedek. Ennek több oka van: ki kellett próbálnom a karácsony előtt rendelt sütipecsétemet, a karácsonyi asztalon nálunk feltétlen kell lennie többféle aprósütinek, meg egyébként is, olyan jó este elbíbelődni vele, miután Pöttyöt lefektettük...
Az alábbi recept kedvenc gasztroblogomról származik, de úgy rémlik, korábban is láttam már szakácskönyvben, szerintem régóta közkedvelt édesség lehet. Kívül ropogós, belül omlós, nagyon egyszerűen elkészíthető, annak is ajánlom, aki nem szokott aprósüteményt sütni. Híven követtem a receptet, csak a cukor mennyiségét csökkentettem kicsit.




Hozzávalók:
  • - 10 dkg puha vaj
  • - 16 dkg kristálycukor
  • - 2 tojás
  • - 20 dkg étcsokoládé 
  • - fél kávéskanál fahéj
  • - 2 evőkanál tej
  • - 1 cs. vaníliás cukor
  • -  fél cs. sütőpor
  • - 25 dkg finomliszt
  • a hempergetéshez porcukor

A vajat, a cukrot és a tojásokat habosra keverjük - közben a csokoládét gőz fölött megolvasztjuk, majd a vajas keverékhez adjuk. Hozzáadjuk a fahéjat, a tejet és a vaníliás cukrot, végül a sütőporral elkevert lisztet. Az így kapott tészta elég hígnak tűnik, de ilyennek kell lennie. Óvatosan folpackba tesszük, és egy éjszakára mehet a hűtőbe. 
Másnap egyforma kb. diónyi darabokat vágunk le belőle, gombócokká formázzuk, és meghempergetjük porcukorban.
Sütőpapíros tepsibe egymástól távol elhelyezzük és előmelegített sütőben 180 fokon 10-12 percig sütjük. Ne ijedjünk meg, ennyi sütés után a közepe még teljesen folyósnak tűnik, de hűlés közben megszilárdul. Ne süssük tovább, könnyen megég a benne levő csoki miatt!
Kb. 40 darab lesz. 
 
 
Recept eredetije itt.