2014. május 21., szerda

Kaporleves

Nagyon egyszerű, olcsó és finom. Jó pár évvel ezelőtt vendégségben kóstoltam ezt a levest, és már akkor nagyon ízlett, aztán feledésbe merült. Aztán amikor beszereztem két erdélyi szakácskönyvet is, - pontosabban a korábban már emlegetett Erdélyi Konyha Kalendáriumokat, amelyek gyakorlatilag komoly szakácskönyvek fillérekért -, és mindkettőben szerepelt, újra eszembe jutott, nekem is főznöm kellene ilyet. Mivel kimondottan szezonális étel, vagyis ki kell várni a kaporszezont, rendszerint ősszel és tavasszal jut eszembe. De valamiért a mi kertünkben nem igazán szeret a kapor, és ehhez kimondottan sok kell, ezért nem mondanám, hogy gyakori étel nálunk. Tavaly ősszel és most viszont kaptam egy óriási csokor kaprot, így semmi nem állt az útjába, hogy kaporlevest főzzek. 


Hozzávalók:

egy nagy csokor kapor
kevés olaj
6 dl víz
2 dl tej
bors
1 leveskocka
szűk 1 dl tejszín
1 citrom leve

a tálaláshoz főtt tojás karikák

A kaporleveleket a vastagabb szárakról lecsipkedjük. Nem kell nagyon szöszölni vele, de én a vastag, rostos szárakat nem szeretem egyetlen fűszernövényen sem. Megmértem, nekem 7 dkg volt maga a kaporlevél. A leveleket kevés olajon megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, kicsit átpirítjuk. Felöntjük a víz egy részével, mikor besűrűsödik, hozzáadjuk a többi vizet és a tejet, valamint a leveskockát és a borsot. Só valószínűleg nem kell bele, a leveskocka elég sós. Kb. 10 percig forraljuk (kifuthat a tej miatt!), botmixerrel kicsit átkeverjük, de ne legyen teljesen egynemű. Hozzáadjuk a tejszínt, újraforrásig főzzük, majd belefacsarjuk a citrom levét. Főt tojással tálaljuk.

Tavaly ősszel hagyományos módon készítettem: nem turmixoltam le, és tejfölt kevertem bele a végén, amit előtte egy kevés forró levessel elkevertem. Ilyenkor elég bele egy fél citrom leve is, ennek hiányában egy teáskanál fehérborecet.