2014. február 24., hétfő

Franciakrémes

Na ez az igazi hedonizmus! Otthon előállítani egy nagy tálca franciakrémest, aztán befalni... Igazság szerint úgy történt a dolog, hogy régóta szemeztem ezzel a recepttel Mohánál, vettem is egy kapcsos oldalú szögletes tortaformát, aztán meg mégsem csináltam meg, mert a forma óriásinak tűnt. Féltem, hogy a krém kevés lesz bele, és lapos, csúnya lesz a krémes. A múlt héten azonban volt az Aldiban állítható tortakeret, rögtön lecsaptam rá, mondván, itt az alkalom, hogy magas krémmel tetszőleges méretű sütiket gyártsak. Aztán itthon kibontva a dobozt szembesültem vele, hogy a) kicsit gagyi a termék, pl. az összetartó kapcsok belenyomódnak majd a krémbe és instabil az egész, b) nem is lehet olyan nagyon kicsire összecsúsztatni. Kedves férjem pedig megkérdezte, hogy ilyenért miért is kell pénzt adni, ezt ő ingyen összeütötte volna. Na ezt könnyen leszereltem, Hofi és Csehov után szabadon: "de nem ütötted össze, Apus!". És csak azért is nekiláttam a franciakrémesnek. Végső soron a forma várakozáson felül teljesített, ruhacsipeszekkel fogtam össze, nehogy a krém szétnyomja., Moha receptje remek volt, csak a mázzal nem voltam teljesen elégedett, kicsit ikrás lett. Legközelebb tovább főzöm, és sütibe még mehet több krém. A receptet ennek megfelelően írom le. 
Mindenesetre egy-két napig lehet nálam krémesért jelentkezni.


Hozzávalók: (16 nagy krémes)

1 cs. mirelit leveles tészta

A krémhez:
8 tojás
8 dl tej
10 dkg liszt
1 rúd vanília (vagy kevés vanília aroma)
2 dkg zselatinpor
25 dkg cukor

4 dl növényi tejszín

A mázhoz:
20 dkg porcukor
1 mokkáskanál nescafe
5 evőkanál tej (bár talán legközelebb vízzel csinálom)

A leveles tésztából két, kb 28 X 28 cm-es lapot nyújtunk, előmelegített sütőben 200 fokon kb. 10-12 perc alatt kisütjük Hűlni hagyjuk, egyiket a tepsi aljába készítjük, és ráigazítjuk a keretet.
A krémhez a tojásfehérjéket kemény habbá verjük, hozzáadva a fele cukrot is.
A tojássárgákat a másik fele cukorral, liszttel és kb. 2 dl tejjel kikeverjük. A többi tejet a vaníliarúd kikapart belsejével feltesszük főni. Ha forró, akkor vékony sugárban a tojássárgához öntjük, visszatesszük a tűzre és kézi habverővel folyamatosan keverve kis lángon besűrítjük.

A zselatint feloldjuk néhány kanál vízben és a forró krémbe keverjük, majd hozzáadjuk a fehérjehabot is. Óvatosan, de alaposan átkeverem és a tepsiben levő lapra öntjük. Mehet a hűtőbe egy éjszakára megszilárdulni.
A mázhoz a kávét feloldjuk a tejben és a 20 dkg porcukrot hozzáadva kis lángon keverjük, míg feloldódik. Belekeverjüka vajat és gyorsan a másik lap alsó, simább felére kenjük.
Fűrészes élű késsel felkockázzuk és hagyjuk kihűlni.
Másnap a tejszínből kemény habot verünk, elkenjük a krém tetején és rátesszükm a felkockázott tetőt. Ennek mentén szeleteljük.






2014. február 15., szombat

Halas olívás kövön sült pizza

Az alábbi pizza férjem nagy kedvence. Általában jobban szeretjük a besamel mártásos pizzát a paradicsomosnál, ő rajong a halért, és mindketten a vékony, ropogós tésztát kedveljük. Bár már jó ideje van pizzakövem, amit egy kézműves vásárban megismert fazekassal gyártattam le, most először voltam maradéktalanul elégedett a rajta sült tésztával. A pizzakőnek az a jelentősége, hogy porózus, a tészta nedvességét felszívja, így az könnyen ropogósra sül. Ennyi idő után arra is rájöttem, hogy a kőnek valóban nagyon forrónak kell lennie. Így egyrészt nem ragad rá a tészta (a kukoricadarás szórás csak afféle biztonsági öv), másrészt ekkor működik a kő fenti funkciója.



Hozzávalók:
a tésztához
  • 30 dkg liszt (nálam most tönkölyliszt)
  • 180 ml víz
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 teáskanál só
  • 12 g élesztő
  • 1 evőkanál olívaolaj

kevés kukoricadara a pizzakő szórásához

a feltéthez
  • 2 dkg vaj
  • 2 dkg liszt
  • 2 dl tej
  • 3 evőkanál tejföl
  • 1 heringfilé konzerv
  • 1 marék olajbogyó
  • 1 darabka póréhagyma
  • kevés citromlé
  • só, bors, fokhagyma, oregánó
  • kb. 10 dkg sajt

A tészta hozzávalóiból kenyérsütő gép dagasztó programján tésztát dagasztunk. A kikapcsolt gépben duplájára kelesztjük.
Közben a sütőt a pizzakővel együtt maximum hőfokra (230 fok) felmelegítjük. Nagyon fontos, hogy a pizzakő is jól átforrósodjon.
A vajból, lisztből, tejből besamelt főzünk, fűszerezzük. Hozzákeverjük a tejfölt. A hagymát felszeljük, a halat leszűrjük, kisebb darabokra szedjük. Az olajbogyókat félbe vágjuk.
A tésztát kinyújtjuk. A forró pizzakövet óvatosan kiemeljük a sütőből, megszórjuk kukoricadarával. Ráigazítjuk a tésztát, a tejfölös besamellel megkenjük. Elrendezzük rajta a hagymát, haldarabokat, olajbogyót, a halra kevés citromlét csöpögtetünk. A sajtot ráforgácsoljuk (ne reszeljük!), és visszadugjuk a sütőbe. Kb. 15 perc alatt piros-ropogósra sütjük.

2014. február 14., péntek

"Pimasz" csokoládékrém szezámmagos karamell lapocskákkal

Valentin napi desszertnek készült. Szerintem már a képből is látszik, nincs mit mondani róla, csak azt, hogy mesés!...


Hozzávalók:
(3 nagy vagy 4 kisebb adag)

125 g étcsokoládé (min. 70 % kakaóval)
3 dkg vaj
1 tojás
1 teáskanál méz
1 löttyintés mandulalikőr (vagy más alkohol)
2 dl tejszín

A karamelllapokhoz:

10 dkg cukor
2 evőkanál víz
4 dkg szezámmag
pici olaj

A karamell lapokhoz egy tepsit kibélelünk alufóliával és vékonyan kiolajozunk.  A cukrot és a vizet elkeverjük, és nagy lángon világos színű karamellt készítünk. Beleszórjuk a szezámmagot, és együtt sötét aranyszínűre pirítjuk. Legyünk résen, ilyenkor már könnyen megég és keserű lesz! Az olajos alufóliára öntjük, gyors mozdulatokkal igyekszünk elsimítani, és hűlni hagyjuk. Legyünk nagyon óvatosak, a karamell iszonyúan forró! Eszünkbe ne jusson belenyúlni, vagy lenyalni a kanalat!

A csokit gőz felett a vajjal felolvasztjuk. Lazán felverjük a tejszínhabot, ne legyen kemény! A tojást a mézzel és a likőrrel szintén habosra verjük. Összedolgozzuk a csokival és a tejszínnel. Kis tálkákba adagoljuk. A karamellt lapocskákra tördeljük, és a krémbe szúrjuk. Tálalás előtt legalább 1 órát hűtőben tartjuk.


(Jamie Oliver receptje)

2014. február 8., szombat

Nutellás (kakaós) turbán

A recept kedvenc gasztroblogomról származik. Nagyon mutatós, finom péksüti, és bár kicsit macerásabb a formázása, mint a sima kakaós csigának, megéri a fáradtságot. Viszont azt tapasztaltam, hogy sütés közben a mogyorókrém elveszíti jellegzetes mogyorós ízét, szerintem sima cukros-kakaós töltelékkel ugyanígy működik.


Hozzávalók:
a tésztához:
  •  30 dkg liszt
  •  5 dkg puha vaj
  •  1,5 dl langyos tej
  •  1 evőkanál cukor
  •  1 csomag vaníliás cukor
  •  1 tojássárgája
  • 1-1,5 dkg friss élesztő
mogyorókrém

A tetejére:
  • 1 tojássárgája
  • 1 evőkanál tej
  • csipet cukor
A tésztát kenyérsütőgépben dagasztjuk, majd duplájára kelesztjük. A megkelt tésztát 6 egyenlő részre osztjuk, egyenként kinyújtjuk ovális alakúra (kb. 3 mm vastagra), megkenjük a mogyorókrémmel. Átlósan csíkokat vágunk bele, a hosszanti oldaláról feltekerjük, majd turbánokat csavarunk/formázunk belőle.
Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk, a tetejét lekenjük a tojás, tej, cukor keverékével, majd előmelegített 180 fokos sütőben kb. 10-12 percig sütjük. 
Eredeti recept itt, ahol találunk fázisfotókat is a formázáshoz .


2014. február 7., péntek

Brokkolis rakott puliszka

Mint a legtöbb embernek, aki imád sütni-főzni, nekem is van egy csomó szakácskönyvem. Az már más kérdés, hogy jó néhány olyan van közte, ami inkább olvasmány, idáig még egyetlen benne szereplő ételt sem készítettem el, vagy esetleg egyet-kettőt. Aztán van néhány kedvenc könyv, ezeket gyakran használom, de inkább hétvégén vagy különleges alkalmakkor főzök belőle. Most viszont az újságos standon megakadt a szemem az Erdélyi Konyha Kalendáriumán. Belelapoztam, és rögtön láttam, ez azon ritka receptgyűjtemények egyike, amiből a hétköznapi ebédekhez-vacsorákhoz lehet ötletet meríteni. Az erdélyi konyha számomra azért is vonzó, mert kimondottan olcsó, hétköznapi alapanyagokból képes nagyon finomat főzni. Az alábbi recept a fenti (egyébként szintén nagyon baráti árú) könyvből származik, kevés változtatással, és bár idáig nem voltam puliszka rajongó, ezt a fogást felveszem a gyakran készítendők listájára.


Hozzávalók:

  • 1 fej brokkoli
  • kevés olaj
  • 12,5 dkg kukoricadara
  • 2,5 dl tej
  • 1 evőkanál vaj
  • só, bors
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 cs. (12,5 dkg) juhtúró
  • 1 tojás
  • 2 dl tejföl
  • 5 dkg reszelt sajt
A rózsáira szedett brokkolit gőzön megpároljuk vagy enyhén sós vízben megfőzzük, de vigyázzunk, ne főzzük túl! A darát a tej és ugyanennyi víz keverékében kevés sóval megfőzzük. Hozzákeverjük a vajat, és egy olajjal kikent tűzálló tálba simítjuk. Teljesen kihűtjük. Rákenjük-morzsoljuk a juhtúrót, kirakjuk a brokkolirózsákkal. A tejfölt kevés sóval, borssal, zúzott fokhagymával és a tojással elkeverjük, a brokkolira öntjük. Megszórjuk a reszelt sajttal, 200 fokon pirosra sütjük.



2014. január 13., hétfő

Szőlős almás szárzellersaláta

A sok szénhidrátbomba után ez most tényleg egy szuper egészséges étel, de ennek ellenére nagyon finom. A férjemmel simán el tudjuk tüntetni az eredetileg 4 főre szóló adagot. Bevallom, a híres Waldorf saláta, ami ugye zeller, alma és dió, nekem egyáltalán nem jön be. A szárzeller viszont egészen más, nem olyan erősen, de azért jellegzetesen zellerízű, viszont a zellergumóval ellentétben lédús és ropogós, és szerencsére már a mi kisvárosunkban is stabilan kapható. Az almával, dióval, sajttal csodásan összeillik, a szőlő pedig hab a tortán...



Hozzávalók:
  • 1 kisebb szárzeller (kb. 6-8 rúd, a belül levő rudak általában zsengébbek)
  • 2 alma
  • 1 marék dióbél
  • 1 kisebb fürt szőlő
  • 1 kisebb camembert sajt (125 g)

Az öntethez:
  • 1 dl natúr joghurt
  • 4 evőkanál majonéz
  • 2 evőkanál száraz fehérbor v. 1 teáskanál fehérborecet
  • só, bors
  • 1 evőkanál aprított snidling (nekem most nem volt)
Az alma magházát kivágjuk, felkockázzuk. A szárzellert és a sajtot szintén felvágjuk kockákra, ha nagy szemű szőlőnk van, a szőlőszemeket is érdemes félbevágni. A diót száraz serpenyőben megpirítjuk. Mindezeket egy tálba rétegezzük. Az öntet hozzávalóit jól elkeverjük, és meglocsoljuk vele a salátát.

(A recept Lajos Mari salátáskönyvéből való, némi változtatással.)



2014. január 9., csütörtök

Csokis pöfeteg

Az adventi időszak óta súlyos keksz készítési mániában szenvedek. Ennek több oka van: ki kellett próbálnom a karácsony előtt rendelt sütipecsétemet, a karácsonyi asztalon nálunk feltétlen kell lennie többféle aprósütinek, meg egyébként is, olyan jó este elbíbelődni vele, miután Pöttyöt lefektettük...
Az alábbi recept kedvenc gasztroblogomról származik, de úgy rémlik, korábban is láttam már szakácskönyvben, szerintem régóta közkedvelt édesség lehet. Kívül ropogós, belül omlós, nagyon egyszerűen elkészíthető, annak is ajánlom, aki nem szokott aprósüteményt sütni. Híven követtem a receptet, csak a cukor mennyiségét csökkentettem kicsit.




Hozzávalók:
  • - 10 dkg puha vaj
  • - 16 dkg kristálycukor
  • - 2 tojás
  • - 20 dkg étcsokoládé 
  • - fél kávéskanál fahéj
  • - 2 evőkanál tej
  • - 1 cs. vaníliás cukor
  • -  fél cs. sütőpor
  • - 25 dkg finomliszt
  • a hempergetéshez porcukor

A vajat, a cukrot és a tojásokat habosra keverjük - közben a csokoládét gőz fölött megolvasztjuk, majd a vajas keverékhez adjuk. Hozzáadjuk a fahéjat, a tejet és a vaníliás cukrot, végül a sütőporral elkevert lisztet. Az így kapott tészta elég hígnak tűnik, de ilyennek kell lennie. Óvatosan folpackba tesszük, és egy éjszakára mehet a hűtőbe. 
Másnap egyforma kb. diónyi darabokat vágunk le belőle, gombócokká formázzuk, és meghempergetjük porcukorban.
Sütőpapíros tepsibe egymástól távol elhelyezzük és előmelegített sütőben 180 fokon 10-12 percig sütjük. Ne ijedjünk meg, ennyi sütés után a közepe még teljesen folyósnak tűnik, de hűlés közben megszilárdul. Ne süssük tovább, könnyen megég a benne levő csoki miatt!
Kb. 40 darab lesz. 
 
 
Recept eredetije itt.